Az kétségtelen, hogy kereskedelmi háborút idéz elő Donald Trump elnök bejelentése, miszerint védővámot vetnek ki az acél- és alumíniumtermékekre. Az Unió sem marad adós a válaszlépéssel: az Európai Bizottság holnap dönthet az Egyesült Államok által múlt héten bejelentett kereskedelmi korlátozásokra adott válaszintézkedésekről - erről tájékoztatott tegnap a brüsszeli testület vezető szóvivője. Margarítisz Szkínász közölte, hogy "gyors, határozott és arányos" intézkedéseket fogadhatnak el, amennyiben úgy találják, hogy a bejelentett amerikai lépések ártanak az európai érdekeknek. Leszögezte: "Nem dughatjuk homokba a fejünket. Amikor valaki egyoldalú és tisztességtelen lépéseket hoz, amelyek munkahelyek ezreit sodorják veszélybe Európában, akkor határozottan kell fellépnünk, de szigorúan a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályainak megfelelően." Hozzátette, az acél- és alumíniumszektorban a globális túlkapacitás jelenti az alapvető problémát, amelyet a gyökerénél kellene kezelni.

Mint emlékezetes Donald Trump amerikai elnök múlt csütörtökön jelentette be, hogy 25 százalékos importvámot vezetnek be az acél, és 10 százalékosat az alumínium bevitelére.

Egyes hírek szerint válaszul az Európai Unió körülbelül 3 milliárd dollárnyi amerikai termékre vethet ki 25 százalékos importvámot. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke néhány napja arról beszélt, hogy emelnék többek között a Harley-Davidson motorkerékpárokra, a Levi's farmerruházati gyártó termékeire, valamint a Bourbon whiskyre kivetett vámot is. A válaszcsapásként bejelentett viszontintézkedések közül talán a legsúlyosabb, hogy Donald Trump kilátásba helyezte: adót fog kivetni az Európában gyártott, de szabadon Amerikába kerülő autókra, amennyiben Brüsszel tényleg megtorló intézkedéseket hoz. Ennek szakértők szerint az lesz a következménye, hogy megdrágulnak az Amerikában forgalomba hozott autók, mert az európai cégek kivonhatják a termelésüket.

Az Egyesült Államok legnagyobb alapanyag beszállítói egyébként Brazília és Kanada, amelyek a védővám révén jelentős veszteségeket szenvedhetnek el, ugyanakkor maguk is amerikai termékek importőrei, így ott is lehet számítani viszontválaszra. Az ázsiai országok reakciója nem ismert, de intő jel lehet, hogy az amerikai piacon megjelenő fogyasztási cikkek fele innen származik.

A globális külkereskedelemben ugyan aligha lehet az árucsereforgalom egyenlegét mindig nullára kifuttatni, de a drasztikus védővám alkalmazása az elfogadhatónál is nagyobb arányban térítheti el a mérleget. Az eddigi tapasztalatok szerint a kereskedelmi háborúk lefékezik a növekedést, ami végső soron válsághoz is vezethet.

A sokszor a saját gazdasági erejében is gyakran kételkedő európai közösség vezetői most biztosak abban, hogy a kereskedelmi háborúban csak az Egyesült Államok lehet a vesztes, azt azonban nem tagadják, hogy minden országnak intézkedéseket kell tennie, hogy ha 800 milliárd dolláros a külkereskedelmi deficitje, mint jelenleg Amerikának. A kereskedelmi háborúban eddig nyertesnek csak az amerikai fémipari dolgozók tűnnek, akik így megtarthatják az állásukat.

Az unió is hoz dömpingellenes intézkedéseket

Ami Magyarországot illeti, bennünket közvetlenül kevésbé érint az amerikai védővám, mert alig exportálunk fémipari termékeket az Egyesült Államokba. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) igazgatójától megtudtuk, hogy az iparág bizakodó. Móger Róbert úgy fogalmazott, hogy a kedvező gazdasági körülményeknek, valamint a folyamatosan növekvő Európai Uniós keresletnek köszönhetően az európai és hazai acélipar is sikeres évet tudhat maga mögött és biztatóak a kilátások 2018-ra is. A válság után magához tért a szektor és érezhetően nőtt a kereslet az acéltermékek iránt, miközben az Európai Unió meghozta a régóta várt piacvédelmi intézkedéseket, hatékonyabb szabályozást vezetett be az unió piacaira érkező importacélra. Ez a lépés mind a hazai, mind az uniós acélipar számára nagyon fontos volt, hiszen így felgyorsulhat a dömpinggyanús ügyek kivizsgálása is." Ebből kiderül, hogy az európai gazdasági közösség is alkalmaz védővámot, sőt az unió dömpingellenes intézkedéseinek többsége éppen az acélipart érinti. Mivel az Európai Acélipari Szövetség két százalékos bővülést is elképzelhetőnek tart, ez az igazgató szerint fejlődési lehetőséget nyújthat a hazai acélgyártásnak, az ISD Dunaferr Zrt. és az ÓAM Ózdi Acélművek Kft. számára is. A két hazai acélműben éves szinten 2 millió tonna acélt gyártanak, közel 6 ezer szakembernek adva munkát. Az azonban tény, hogy ezek az előzetes jóslatok még a Donald Trump által kezdeményezett védővámok előtt születtek, bár számoltak azzal, hogy az amerikai elnök előbb-utóbb ehhez a protekcionista intézkedéshez nyúl.

B. M.

www.nepszava.hu